A Füredgyöngye egy gombás betegségeknek ellenálló, vagyis rezisztens szőlőfajta, melyet  az Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben állított elő keresztezés útján 1960-ban Dr Csizmazia Darab József. Kettős hasznosítású fehér fajta, amely étkezésre csemegeszőlőnek és borkészítésre is kitűnően alkalmas.

Középméretű, lazafürtű, bogyója gömbölyű, aranysárga színű, kellemes fűszeres ízű. A bogyó héja vastag, jól szállítható, de a bogyó húsa puha, leveses, olvadékony. A kedvező tulajdonságok a keresztezésben használt Medoc Noir fajtából öröklődtek. Érése szeptember első hetére esik. Bőven terem, mely genetikai adottságát stabilan megtartja, ha az ökológiai igényeit tápanyaggal és elegendő nedvességgel biztosítjuk. Hektáronként 10-12 tonna termést adhat, és évjárattól függően 18-20 mustfokkal szedhető.
Csemegeszőlőként augusztus végén, szeptember elején már fogyasztható. Borszőlőnek szeptember közepén szüretelhető.

Dr. Csizmazia Darab József 1918. július 15-én született Balatonfüreden. Ő vitte tovább édesapja foglalkozását, szellemiségét, és szőlőnemesítő lett. Közvetlenül a háború után, 1947-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián kapott mezőgazdasági diplomát.
Német nyelvismeretét Ausztriában, Németországban és Svájcban sajátította el. 1948-ban Budapesten az Ampelológiai Intézetnél kapott állást, ahol feladatul kapta a szőlőnemesítést. Később őt bízták meg a Szőlészeti Osztály keretében, a rezisztencia nemesítés feladatra.

Munkáját Egerben kezdte, ahol alapokat teremtett a szőlőnemesítéshez. Szőlő-fajtagyűjteményt (génbankot) létesített, laboratóriumot alakított ki, növényházat építtetett, munkásokat tanított be a nemesítéshez.

 Városunk önkormányzata Dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítőnek 1998. augusztus 20-án „Balatonfüred Pro Urbe” kitüntetést, 2001. augusztus 20-án „Balatonfüred Díszpolgára” kitüntető címet adományozott az alábbi indoklással:

„Hosszú időn át kifejtett kiemelkedő tudományos munkájáért, mellyel hírnevet, elismerést szerzett Balatonfüred városának.”

A kitüntetett a megbecsülést következőképpen hálálta meg:

 „Az ECS.36-os számú hibridnek a keresztezési képlet szellemi feltalálójaként az 51%-os részarányát a fennálló rendelkezés szerint jogosnak és törvényesnek vélem. Az 51%-os arány alapján, a hibrid elismerésekor egy személyben vagyok jogosult fajtanevet választani. Az ECS.36-ot az újabb fajtabejelentéskor „Füredgyöngye” néven ajánlom állami elismerésben részesíteni.”

A  balatonfüredi szívkórházban az 1880-as évek végén több szálon is kutatások indultak el a szőlőgyógymód irányába. Évtizedek munkájának az eredménye az a felismerés, hogy a műtéten átesett lábadozó betegek felépülése gyorsabb, amennyiben az egészséges étrend mellett a szőlő friss mustjának és borának 50-50%-os elegyét rendszeresen és kontrolláltan fogyasztják. Ehhez azonban szőlő csak az érési időszakban, szeptemberben állt rendelkezésre. A Füredgyöngye szőlőfajtának a megálmodásakor a nemesítő olyan fajtát hozott létre, mely kettős hasznosítású lévén mustként is és borként is finom. A szőlőbogyó héja vastag, így az betakarítás után szállítható és tárolható. Érthető tehát, hogy a rezisztens fajta fürtjei ezért egy jól szellőző helységben felakasztva hónapokig fogyaszthatóak maradnak.